2010. október 18., hétfő

Miért éppen a Duna ?

Miért éppen a Duna ?


... az egész onnan indult, hogy lelkes horgászként szerettem volna minél több időt vízparton, horgászattal tölteni, akár munka után is, hacsak 1-2 órára is ...
felmerült a kérdés: hova is mehetnék, ami közel is van, éjszaka is engedélyezett legyen a peca, a területi jegy ára is megfizethető legyen ....
És jött a felismerés : hát itt a Duna !!!
Itt kissé vissza kell kanyarodnom. Korábbi dunai horgászataink gyakori helyszíne a festői szépségű Duna kanyar, azon belül is a Visegrádi - öböl volt.




Imádtam ott lenni, élvezni azt a szépet, ami ott körbevett, éjszaka gyönyörködni a kivilágított várban. A fogások viszont sokáig messze elkerültek. Szép lassan azonban kezdtük kiismerni a helyet, és szép fogásokban lehetett részünk.... 
 


... ám a távolság miatt el kellett gondolkozni egy közelebbi, "hétköznapi" alternatíván, ez pedig nem más lett, mint a fővárosi Duna. 
Hmmm... itt ismét meg kellett tanulni alkalmazkodni az adott közeghez. Festői szépségű helyekről kevésbé beszélhetünk, ám ha a mellettünk csordogáló kanális "illatától", vagy éppen hosszú évek kitartó munkájának gyümölcseként kialakult szemétdombok látványától el tudunk vonatkoztatni, akkor a dunai halbőség kárpótolni fog.
A Dunát megismerni nem kis feladat, rengeteg időt igényel, igazán talán sohasem lehet. Én magam nem találtam mentort, aki bevezessen a Duna titkaiba, ám lestem -beszélgettem a mellettem horgászó sporikkal, követtem az idevonatkozó szakirodalmat, fórumokat, és persze a saját hibákból, tapasztalatokból tanultam talán a legtöbbet.

A kezdeti sikertelenségeket szépen lassan eredményes napok kezdték felváltani, köszönhetően a lassan kialakulgató (- és azóta is folyamatosan bővülő) helyismeretnek, és az időközben vízparton köttetett barátságoknak!



Horgászataim egyre inkább célzott hala a márna lett. Szerencsére egyre ritkábban hagynak cserben, és gyakrabban okoznak örömet változatos kapásaikkal, és hihetetlen küzdelmükkel!

Az elmúlt néhány hét megkoronázta eddigi horgászataimat, és gyakorlatilag egy Halkánaánba botlottam barátaimmal. 
  

A tapasztalatok alapján szinte egyértelműen megállapítható volt, hogy a naplemente és az azt követő néhány óra lényegesen eredményesebb.
Hajnali tapasztalataim még nem számottevőek, így erre most nem térnék ki.

Csaliban eddig a csonti verhetetlen, különösen tenger kincse dippel feljavítva. Érdekes számomra, hogy a sajtok népszerűsége a víz lehűlésével egyenes arányban csökkenni látszik.
A Duna vonzerejéhez sorolható még a változatos halfauna. Eddig általam sosem látott halakkal sikerült ismeretséget szereznem. Nem ritka vendég a magyar bucó, olykor beköszön egy-egy fekete sügér, és a hideg idő közeledtével menyhalak is mutatkoznak itt-ott. 




A ragadozó halak célzott horgászatának eddig nem szenteltem különösebb figyelmet, de az elkövetkező időszakban tervezem bővíteni tapasztalataimat ezen a téren is, és bízom barátaim segítségében -valamint társaságában a vízparton is.

2 megjegyzés: